3. A párbeszédet biztosító bizalom
(A címre kattintva meghallgatható a rádióműsor)
A bizalom kifejezést manapság inkább negatív előjellel használjuk sokszor, azonban a bizalom a kereszténységnek és azon belül az Apostoli Hitvallásnak egy kulcs szava.
Mi a bizalom? A bizalomban testet öltő hit, valójában egy érzelmi hangoltság, mely kételkedés nélkül képes megbízni a másik szavahihetőségében.
Amikor a hit ajándékáról esik szó, hogy hiszek neked, bízom benned, rájöhetünk arra, hogy a feltétel nélküli bizalom nélkül, életünk egyetlen területe sem lenne működőképes. A feltétel nélküli bizalom hiányában nem tudunk fejlődni, fennmaradni.
Az Élő Istennel való találkozás ugyanolyan törvényszerűségekkel működik, mint ebben az anyagi világunkban bármi más. Az Élő Isten elé is csak az tud járulni, aki folyamatosan gyakorolja a hit cselekedeteit, a feltétel nélküli bizalomból fakadó életgyakorlatot.
A hajós a hatalmas, mélységes tengerre száll hajójával, csak úgy tud vízre szállni, hogy hisz, bízik abban, hogy meg fog érkezni a kikötőbe. Ez a bizalom hajtja előre, s ennek belső erejével, tartásával tudja felvállalni a kockázatot mely a bizonytalan tenger kiszámíthatatlanságából adódik.
Mi történik, ha a bizalmat kivonjuk a világunkból? Lehet bizalom nélkül bármiféle emberi kapcsolatot létrehozni és működtetni?
Bizalom vagy bizalmatlanság mellett döntünk? Akarunk-e a hit gyakorlati megnyilvánulásában, a bizalom erőterében élni?
Ez az erőtér képes bennünket a párbeszédre felkészíteni, melyet a bizalom légköre biztosít. A döntés rajtunk áll, hova tartozunk: a bizalom vagy bizalmatlanság emberei vagyunk-e…
